Üdv. Meghoztam a 13.fejezetet. Nagyon boldog vagyok a 14 feliratkozónak. Remélem többen is leszünk:) Köszönöm az eddigi visszajelzéseket remélem azért több komi és pipa is jön. Bocsánat a rövid részért, de legközelebb kétszer ennyi lesz:) Jó olvasást:) xx
Csókunk hamar
megszakadt. A zuhanycsapból hideg víz áramlott, mely testünket eléggé
irritálta. Mindketten nagyot ugrottunk. Egy közeli akasztóról lecsúsztattam egy
kék pamut törölközőt ami tökéletesen rásimult testemre. Harry is kereste a
megfelelő takaró eszközt. Mindenem vizes volt. Ott hagytam Őt a fürdőben s
lesétáltam a konyhába. Úgy sétálgattam a ház egyik sarkából a másikba, mintha
otthon lennék. „Azt hiszem Hazza megint elfelejtett bevásárolni.” – mondtam,
miközben a hűtőt vizsgáltam. Tudta, hogy ma jövök. Még egy vacsorát se dobott
össze. Megfogtam mobilom majd tárcsáztam egy pizzázót. Nem tudtam, hogy
pontosan Hazznak melyik a kedvence, így hát csak tippeltem. Alig telt el 10
perc de már is meghozták. Gondoltam én. De váratlan vendég kopogtatott a fából
készült ajtón. Nem volt rajta kisebb nyílás, így a bejáratot
kinyitva néztem szét. Alig, hogy kidugtam volna fejem, megláttam Louist. A
szívem egyre lassabban dobbant. Lassan és lassan. Azonnal rávágtam az ajtót és
felrohantam Harryhez. Csendesen, nyugodtan sétált végig köntösben a sötét
folyosón, de gyors sietségem megzavarta a tevékenységét. Megmarkolta karomat
mivel magához húzott.
-
Harry hagyj most. Itt van Louis. Majdnem észre vett!! – ziháltam.
-
Basszus, megint? Bújj el!! – utasított.
-
Oda készültem…
Ő
az egyik irányba én a másik irányba rohantam. Hatalmas volt a lakás. Elbújok,
de talán nem találok ki. Pontosan mint egy labirintus. Legmegfelelőbb még ekkor
is a hálószoba volt mely felfordulva volt. A díszpárnák az egyik sarokban
hevernek, a ruhák a másikba. A bolyhos lepedő meggyűrve, a takaró lógva. Hazza
szekrényéhez siettem, azzal a gondolattal, hogy ott elbújhatok Lou elől. De
mihelyst kinyitottam azt a ruhák mind rajtam. Egy tökéletesnek látszó gardrobe
tele piszkos ruhával. Az ágy maradt. Rá ugorva takartam be fejem. Még
lélegzetet se vettem míg nem….
* Harry *
Feszült
volt a levegő, már akkor mikor a lépcsőn siettem le. Szerencsésen megcsúszott
lábam az egyik fokon, majd azzal a lendülettel megcsúszva érkeztem a
végére. De időm nem engedte hogy
magammal foglalkozzak. Ajtót nyitottam neki. Ártatlan fejjel bambultam rá és
próbáltam arc mozdulatokkal faggatni, mit is akar.
-
Hello Louis. – törtem meg a rémes csendet.
-
Üdv. Nem tudod hol van Miranda? Nem hívott…
-
Öhm..Nem… - vörösödtem el. – Ezért jöttél, vagy szeretnél
mást is?
-
Igazából csak ez volt amiért kerestelek. Ja igen, meg még
hogy holnap ráérsz?
-
Nem hiszem Louis. Sok minden van beütemezve..
-
Értem…
*Miranda*
Percek
teltek el. Néha duruzsolás hallatszódott, néha csend. Talán kibírtam volna a
várakozást ha nem lettem volna annyira kíváncsi. Halkan kimásztam az össze
dencelt párnák közül és indultam az ajtóhoz. Minden rendben volt amíg
véletlenül bele nem rúgtam a lábam a nyitott szekrénynek.
-
A büdös francba… - szitkozódtam. Sőt, nem is halkan. Szinte
üvöltöttem.
Hirtelen
a számhoz kaptam tenyerem. Ha nem most akkor soha nem bukunk le. Csak Harry tud
kimagyarázni minket. Sántítva bár, de tovább mentem. A felső lépcső fokra
leültem, hisz ott egyikük se vesz észre. Hallgattam őket s közben vizsgáltam
vérző sípcsontom. Csak pár mondatot füleltem ki;
„Haver,
mi volt ez a kiabálás?
„Semmi
semmi…
„Valaki
van fönt, bemutatnád?
„Senki
érdekes, tegnap szettem fel egy bárban, de már készül elmenni.”
Ha
most nem magyarázkodnia kellett volna akkor neki annyi. Még hogy felszedett egy
bárban… Ennyi hallatszódott csak a rövid beszélgetésből, mert Louis elsietett.
Amint Hazza bezárta az ajtót én is felálltam és próbáltam menekülni az elől,
hogy le ne szidjon. De sántaságom gátolta gyorsaságom, így hát Ő elkapott.
-
Mi történt? – nézett rám kikerekedett szemekkel.
-
Semmi, csak bevágtam a lábam abba a hülye szekrénybe. És
marhára fáj… - lepillantott, majd egyből kiszúrta a vérző sebet.
-
Engedd, hogy az ölembe vigyelek tovább! – kérlelte.
Ölébe
kapott majd lassan besétált velem a hálóba. Ügyesen letett az ágy sarkára majd
megfordult, s besétált a fürdőszobába. Néhány perccel később egy ragtapasszal
kezében sétált vissza hozzám majd egy földről felszedett papír zsebkendővel
letisztította a sebem. Ügyetlenkedve bár, de sikeresen rá helyezte sípcsontomon
nyíló sebemre a ragtapaszt, majd egy lágy puszit lehelt arra. Kezemmel
kitámasztottam magam mert majdnem dőlni készültem, de tenyerem egy kiemelkedő
tárgyban megakadt. Megfordultam, hogy meglessem azt de Hazza puha tenyerével
elkapta fejem s visszafordította azt.
-
Ezt ma láttam egy boltban. Pont mikor itt hagytalak. Mikor megláttam, egyből
rajtad képzeltem. Ez hasonlít a sajátomra. Remélem tetszik. – mondta.
Mellém
nyúlt s kiemelte a lepedő alól a kis dobozt és felém nyújtotta. Csillogó
szemmel figyelte reakcióm az ékszerre. Lassan kinyitottam a fekete tartót és
egy gyors villanást vettem észre szemem sarkában. Az a titokzatos papír repülő
formájú nyaklánc. Egy ujjammal végig simítottam azt majd fel emeltem fejem s
Hazz szemébe néztem. Írisz szemei az enyémet vizsgálta és telt ajkai mosolyra
húzódtak. Bal kezem felemeltem s egy elveszett kis tincset fürkésztem. Mind
ketten felálltunk majd ő kiemelte az ékszert a dobozkából majd mutatta, hogy
forduljak meg. Becsavart hajamat egy kézbe fogtam s felemeltem. Nyakamba
helyezte az ajándékot majd egy puszit nyomott a nyakamra.
-
Köszönöm. – súgtam oda.
-
Ne köszönd. Én köszönöm, hogy vagy nekem.
-
Szökjünk meg…Menjünk el valahova egy időre…
Jujjj Harry milyen romantikus vagy :333 ♥
VálaszTörlésÉn akarok Miranda lenni :DDD ÉÉÉÉÉN xD :D
Jujj amúgy nekem 2-szer kellett elolvasnom a Louis részt :D azt hittem észrevette Mirandát xdd tökre megijedtem :D
Köviiit :)
:DDDDD
Törlés*---------* gyorsan a köviit!!! :D
VálaszTörlés:)
Törlés