2013. november 30., szombat

12.Fejezet - Maradj velem..


Meghoztam a következő részt. Ne felejtsetek el pipálni. Mi a véleményetek? Megtudja Louis hogy együtt vannak vagy sem? :) Jó olvasást...xx Ill. ne feledjétek megnézni az új trailert!:)
Katt♥


Csókja egy álom volt. Mintha ő lenne az első csók nyertese. Elhúzta fejét az enyémtől majd kezemet elkapva fogta és a mellkasára helyezte.
-          Érzed ezt? Érzed?
Lehunyva szempárom fogtam mellkasát. Éreztem ahogy szíve hevesen dobban. Közben én is megfogtam kezét és az enyémre helyeztem.
-          Mit érzel? - kérdeztem.
-          Melegséget. Szeretetet. – válaszolta meg.
-          Mennem kellene..Késő van.
-          Ne menj még. Gyere át hozzám.
-          Harry tudom mi lesz a vége annak ha a te házadban vagyok. – mosolyodtam el.
-          Nem lesz semmi…Vagyis remélem.
Derékon karolt majd leindult velem az autójához. Beültem abba majd vártam míg ő is beszáll. De eltűnt. Eltűnt a kocsi környékéről. Megijedtem, hogy itt hagyott. A levegőt kapkodni kezdtem és kiszállni akartam mikor ő hirtelen beült. Egy apró kis virágot tűzött a hajamba majd mosolyogva indultunk el. Az apartmanához értünk. A házhoz ahol még sose jártam. A szívem egyre gyorsabban vert. Remegtem akár a kocsonya. Nem tudtam mi fog ma este történni. De az biztos hogy nem fogom elfelejteni… Utat mutatott a bejárati ajtóhoz majd a nappalihoz. Fantasztikus egy ház volt. A magassarkúmat levéve lépkedtem a puha szőnyegen. Ő is bejött majd hátulról felkapott.
-          Tegyél le Harry… Neee… - kuncogtam.
-          Miért mi lesz?
-          Nem tudom…
Ekkor egy kiálló parketta darabba beleakadt a lábam és együtt zuhantunk a földre. Csak röhögtünk egymáson. Ő fölöttem van és mosolyog. Két kezemmel egy gyengéd lökést tettem amivel ő mellém esett. Fejemet felé forgattam ahogy ő is. Mellé húzódtam majd míg ő átkarolt én simogattam  kitetovált mellkasát. Ellökött hirtelen magától amire én homlokom ráncolgatni kezdtem. Szomorú tekintettel figyeltem őt pedig csak a dzsekijét próbálta levenni. Talán direkt szerencsétlenkedik vagy tényleg nem megy neki. Feltérdelve kúsztam oda hozzá és segítettem. Talán nem kellett volna.. Elkezdett csókolgatni majd a pulcsimat próbálta leszedni rólam. Rajta már csak egy ing volt amit egy mozdulattal letudtam szedni. Tetovált felsőtestét pillantottam meg először. Ő is megkereste a ruhám zipzárját amivel ő is egy mozdulattal leszedheti azt rólam.
-          Várj… Harry tudtam, hogy ez lesz. – állítottam meg.
-          Sajnálom. – fordult el.
Elkaptam karját majd visszafordítottam Őt. Közelebb másztam majd megcsókoltam. De Ő felállt. Felállt de húzott magával. A kanapéra rántott majd ott folytatta a csókot. Lassan a ruha pántját kezdte el babrálni.
-          Hagyd, segítek! – mondtam.
Hátra nyúltam majd segítettem neki mire ő elnevette magát.
-          Ez is csak én lehetek.
Miután nehézkesen sikerült leszedni azt, hátra döntött a fehér bojtos szőnyegre. Újra felettem találtam ahogy elmélyedve tekint a szemembe.
-          Harry mi az? – faggattam.
-          Gyönyörű vagy…
Percnyi várakozást se hagyott, rögtön súrolta ajka az enyémet. Kezemet nehezen felemeltem majd átkaroltam nyakát. A fém nyaklánc hidegségére figyeltem fel. Ez az ékszer volt rajta mikor megismertem. Most is ott lóg. 
-          Auuuu… H-Harry… - szóltam fel.
-          Hm?
-          Harry…
-          Mondjad.. – válaszolt miközben fojtatta a nyakam csókolgatását.
-          Valami nyom…- felemelte karját amivel még közelebb került hozzám. Tetovált hasa az enyémet érintette.
-          Talán én voltam.. A kezemmel.
-          Nem, valami van a szőnyeged alatt. Valami ami nagyon nyom. A francba… - mondtam a szemöldököm ráncolva.
Visszahúzva magát, majd mellém dőlt. Ott feküdtünk egymástól csak centikre. Felém fordította fejét majd felszólt.
-          Gyere!
-          Hova? – karolt belém s húzott fel magával.
Ölébe kapott majd a fa lépcsőn fel vitt. Az egyik szoba ajtaján kereste a sötétben a kilincset. Megtalálva azt letett majd előre küldött. Ő elhaladva mellettem ment az ablakhoz. Én még mindig ledermedve állok a nyitott ajtó előtt. Lassan felém sétált majd jobb kezét felém nyújtotta. Arra számítottam, hogy engem karol majd át de csak az ajtót hajtotta be. Visszalépett hozzám majd derekamon kapott.
-          Harry nem szabadna itt lennem… - aggódtam.
-          Nem lesz semmi baj.
-          De.. – egyik ujját a számra helyezte.
Közelebb húzott magához majd karjaiba emelt. Az ágyhoz vitt ahol lassan letett. Felém mászott majd folytatta az elkezdett csókokat. Karom kinyújtva, tenyerem a hajába. A forró csókok azon az éjjel megszámlálhatatlanok voltak. Épp hogy jól éreztük volna magunkat, valaki felszólt.
-          Harry!!
„Hihetetlen hogy egy percet se tudok veled tölteni” – mormogta.
-          Harry!!!! – szólt a hang újra.
-          Mi van már? – fordította el fejét az ajtó felé. Kissé idegesnek tűnt. Fél kezét az enyémhez láncolta. De azt is elkellett engednie.
-          Ki van itt?! – faggatta az idegent.
-          Zayn…
-          Basszus.. – szólt fel.
Nem tudtunk mit tenni. Csak egy kis titkos éjszaka lett volna, de Zayn-nek is most kell itt lennie. Pont most… Leszállva az ágyról, sietve húzta magára gatyáját majd dzsekijét.
-          Hova mész?
-          Itt van Zayn. Lekell mennem. Holnap este ugyanekkor itt nálam.
-          Ne hagyj itt Harry! – faképnél hagyott a fehér falak között csak mert itt volt a haverja.  Magam köré csavarva a lepedőt kockáztattam magunkat. Lesiettem utána a lépcsőn de már késő volt. Nem voltak már a házba.
Az egyik fokra ültem majd a hajamat kezdtem igazgatni. Mintha ott se lettem volna úgy hagyott el. Feltápászkodva megkerestem a szanaszét hajigált ruhák között a sajátom. De csak Harry ingjével találkoztam.
-          Jó lesz ez is…
Elgondolkodtam. Talán ő tüntette el a ruháim hogy ne menjek el? Ügyesen gondolkodott. De a pólóját már nem fogja visszakapni. A konyhába mentem, kerestem valami harapni valót. Müzli..Müzli..Müzli. Mindenhol csak müzli de tej sehol. Inkább visszasétáltam a nappaliba ahol a kanapéra dőltem. A hatalmas plazma tévét bekapcsolva vártam rá. Miközben unatkoztam, elgondolkoztam azon hogy mi lesz holnap este. „Megint itt. Mit szól majd Louis? Mi van akkor ha ő hív el randizni. Hogy lehetek ekkora barom…”- morogtam. Egy óra elteltével se jött haza. De honnan is tudhatnám hogy itt van e ha elalszok. Meg is történt. A kanapén kinyúlva aludtam.

                                                                  * Harry *

Zayn az úton elmondta hova is visz. Valami meghallgatásról magyarázott amit ma este forgatnak. Egész idő alatt Miranda járt az eszembe. Rosszul éreztem magam, nagyon hiányzott.
-          Mi van haver? Mi ez a letörtség, szótlanság?
-          Áh semmi…
-          Épp rosszkor zavartam ugye?
-          Nem..Neem..
-          Tudom, hogy ott volt a húgom is… Nem volt nehéz kitalálni.
-          Hogy mi?! De hogy is.. – magyarázkodtam.
-          Harry a barátod vagyok. Tudom hogy rosszkor mentem fel. Sose válaszolsz úgy, hogy Mi van…
-          De nem csináltam semmit. Vagyis ő nem volt ott. Öhm..Én csak edzettem… - egyre idegesebben hadobáltam.
-          Had ne mondjam ki mit csináltatok ott éppen. Örülj neki hogy nem váglak pofán amiért ezt teszed Louissal.
-          De..
-          Ne magyarázkodjál. Tudom mi van köztetek.
-          Elmondta?
-          Nem nehéz kitalálni, mondom.. – felelt gúnyosan.
Ha Zayn ilyen könnyen rájött arra, hogy kavarunk Mirandával, akkor mi lesz Louissal…?
-          Megérkeztünk…Van 10perced az adás előtt. – szólt fel.
Kiszálltam az autóból ami akkor egy pillanat alatt tovább gurult. Hosszú bolt sorok sorakoztak szembe velem. Megpillantottam egy ékszer üzletet is. A kirakatában egy abszolút gyönyörű nyaklánc virított. Azt éreztem meg kell vennem. Szám egy nagy mosolyra nyílt miközben elképzeltem az arcát Mirandának, épp amikor felteszem neki. „Haza kell mennem…”- mondtam. Egy taxiba ültem ami egyenesen az apartmanomhoz vitt. Siettem befelé, hát ha ott találom még őt. A konyhára fordítottam fejem majd a nappaliba. A kanapén aludt egy szál pólóba meg fehérneműbe. Nem akartam fel kelteni, így inkább fel lépkedtem a lépcsőn a hálószobába. Egy kis dobozkába raktam a nyakláncot majd a lepedő alá csempésztem. Le vettem pólóm majd az ágy sarkára ültem. Vártam, mikor kel fel. 

                                                               * Miranda *

Körülbelül hajnali egykor keltem. Egy hangos hangra lettem figyelmes így hát gyorsan utána jártam annak.  Most vízcsöpögést hallottam. Félve nyitottam ki a fürdő ajtaját. Valaki a zuhany alatt állt. Csak egy árnyékot láttam a nagy pára alatt. Majd onnan kilépve megláttam, Hazza volt az.
-          Mikor jöttél meg? – kérdeztem.
-          1 órája talán.. Gyere ide.
-          Minek?
-          Vedd le a pólód… - mondta miközben figyelt.
-          De miért?
-          Nem akarsz felfrissülni?
Beléptem mellé a kis szűk kabinba. Csak fehérnemű volt rajtam amit szerencsésen eláztattam. Talán megúsztam volna ha nem nyitja ki a csapot. De neki ez volt a célja. Magához rántva újra csókot lehelt az ajkamra miközben gúnyos mosolyt ejtett... 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése